Solymos vár
Solymos vár a Maros közvetlen közelében, annak jobb partján található, a Cioaca Tăutului hegyen. Valószínűleg a tatárok első inváziója után építették. A várat Pál szörényi bán építette, 1278-ban, aki a testvére fiainak adományozza az ugynevezett "Castrum Somos" várat. A vár, több családtagjai tulajdonában volt, a XIV század után, II Ladislau Kán vajda birtokában jut. 1310-ben, II Ladislau Kán tesz vár, Alexandert várnagynak nevezte, majd a következő évben Dominicot.
1315 után Solymos vár királyi várá vállik, majd a tizenötödik század közepe után, el volt adományozva. 1471-től Bánffy Miklós és Jacob uralkodják, de 1487-ben erőszakkal elkobozza a király, Corvin János, a király természetes fia, birtokában jut.
Iunius 1515-ben érte a várat az első támadás: Dózsa György seregei ostromolták meg és foglalták el. A lázadás leverését követően többnyire Szapolyai János erdélyi vajda majd király kezén találjuk.
A törökök 1551-ben foglalták el egy rövid időre, majd 1552-ben véglegesen. Solymos vár a 16. század elején elveszítette hadászati jelentőségét, amit a Lippán épült erődítmény vett át fokozatosan. 1595-től néhány évig újból az erdélyi fejedelemséghez tartozott, majd visszakerült a törökökhöz, egész 1688-ig március 26.
A tizenötödik század végén, majdnem 100 falu tartozik a várhoz, amelyek közül néhány Timis megye területén vannak.
Solymos vár katonai szerepet játszot, a tizennyolcadik század eleje óta nem vett részt semmi fontos eseményekben, így 1788-ban lebontották.
