Parcuri naţionale
Néra szurdok – Beusnica Nemzeti Park
Az 1943-tól nemzeti parkként jegyzett terület összesen 4382 hektárt tesz ki és három jól elkülöníthető – kiránduláskor napra beosztható – tájegységre tagolható, melyeket a Néra folyó völgyét követő útvonal fűz össze egységes egésszé. A Szászka és Újsopot helyiségek közötti 22 km-ből húsz maga a Néra szoros, mely két mészkőbe vájt szurdok-szakaszt és e kettő között egy rétekben, kaszálókban – egyszóval nagyszerű sátorhelyekben – gazdag tágabb térséget foglal magába. Az egész távot akár egy nap alatt is legyűrhetjük, ám aki szeret elidőzni egy-egy tó mellett, benézni egy-két barlangba vagy elámulni az egykori bányászok által kőbe vájt alagutak és útpárkányok látványán, annak érdemes többnaposra tervezni ezt a szakaszt. A második tájegység merőben elüt az előbbiekben leírtaktól. Ez a Nérától északra fekvő, alig 100 hektárnyi terület a Beu pataknak életet adó „Ochiul Beului” krátertavat, a Beusnica patak mésztufa lépcsőit és vízeséseit, valamint egy, délszaki vadorgonának, ecetfának, török mogyorónak menedékül szolgáló térséget foglalja magába. A körzet egy körülbelül 5 km-es bekötőúton egészen a bejáratnak számító pisztráng-neveldéig kisautóval is megközelíthető és ebből kifolyólag (főleg hétvégeken) meglehetősen tarka társaság verődik össze a környéken ... A nemzeti park harmadik, közvetlenül nem, csak közigazgatásilag kapcsolódó táj-egysége a Susara patak rövid kis szurdok-völgye mely közvetlenül Szászkabánya félszegén nyílik a mészkősziklák közé. Aki csak teheti ugorjon be ide is, bemelegítőnek vagy fáradság-levezetőként (a kiindulási ponttól függően) nagyszerűen megfelel.
Domogled - Cserna-völgy Nemzeti Park
A Cserna folyó mentén 4 km távolságon belül, 16 kénes és konyhasót tartalmazó hıforrás található. Ezek a források Európa leghatékonyabb hőforrásai közzé tartoznak. Orvosi ajánlatra – fürdő vagy ivókúraként – a krónikus reuma, légzési zavarok, emésztési gondok, szembetegségek, kezdő cukorbetegség, higgany és ólommérgezés kezelésére hatásosak.
Fontosabb fürdők: Herkules (67°C), Mária (54°C), Erzsébet (55°C), József (54°C), stb. A térség éghajlata enyhe, az évi középhımérséklet +14°C, mivel a környezı magas hegyek felfogják az erıs szeleket. A Cserna völgye és környéke, mely a 24.000 km2 kiterjedéső Domogléd-Cserna Nemzeti park része, kítünı túrázási helyszín a bakancsos-hátizsákos túristák számára, hiszen számos csodálatos látnivaló található itt, nem messze a Cserna völgyében vezetı a 67D számú autóuttól. A túrák során fokozott odafigyelés, illetve megfelelı öltözködés szükséges, mert gyakran találkozhatunk viperával. A magas sziklákon honos a mediterán jellegő Magyar fenyı (Pinus Hungarica). Herkulesfürdı legfontosabb épületei a Domogléd lábánál épült, Gyógycsarnok és Kaszinó. Előttük található a Gizella park, ennek közeppén egy hatalmas, idetelepített mamutfenyı tornyosul.
Radnai Havasok Nemzeti Park
A Radnai-havasok egyes részei már több mint 70 éve részesülnek valamilyen fokú védettségben. A hegység első természetvédelmi területét ugyanis még 1932-ben hozták létre, botanikai ritkaságok védelmére. A következő lépés 1979-ben történt, az UNESCO ekkor nyilvánította a Nagy-Pietroszt és szűkebb környezetét „Ember és Bioszféra” rezervátummá. 2000 óta pedig végre nemzeti park státuszt élvez a hegység nagyobb része (mintegy 46.000 ha).
A Radnai-havasok növény- és állatvilága a Kárpátok többi magashegységéhez hasonló összetételű, de él itt sehol máshol elő nem forduló (endemikus) növényfaj is, mint például a radnai habszegfű. Nem csoda, hogy a vidék már igen korán felkeltette neves botanikusok érdeklődését. A XIX. század közepén rendszeresen tanulmányozta flóráját Czecz Antal, Janka Viktor, és természetesen Florian Porcius is, aki nem mellesleg Óradna szülötte.
KözéphegységI Nemzeti Park
Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, aNyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként. Az Erdélyi-középhegység a Keleti- és a Déli-Kárpátokkal együtt az Erdélyi-medencétveszi körbe.
Határai északon a Szamoshát és a Szilágyság dombvidéke, nyugaton az Alföld, délen és délkeleten a Maros völgye, keleten pedig az Erdélyi-medence. Az Erdélyi-középhegység területe 20 000 km2, átmérője 140–160 km. Három hegycsúcsa éri el az 1800 m magasságot: Nagy-Bihar (1847 m), Öreghavas (1825 m), Vlegyásza (1836 m).
A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: a déli rész kristályos palából, míg az északi rész mészkőből áll. A hegység déli felében terül el a Pádis-fennsík.
Bucsecs Nemzeti Park
Bucsecs-hegyseg ketsegtelenul a Karpatok legnepszerubb, leglatogatottabb, igy legismertebb erdelyi resze. Szepseget igazan a Torcsvari-szoros felol elvezhetjuk, kulonosen, ha az 1500 meter magassagban fekvo Fundatica telepulus felul kuzelitjuk meg. A Bucsecsben mindazt a szepseget megtalaljuk, amit a Karpatok mas bercein megcsodalhatunk.
Kelem havasok Nemzeti Park
A jelenlegi védett övezet kb. 7700 ha-t tesz ki, a masszívum déli oldalán található. A rezerváció természetes lombhullató, vegyes és fenyőerdőket foglal magába valamint a szubalpesi és alpesi régiót. A növényvilág igen gazdag, mind a fa- és cserjeféléket nézve, mind az aljnövényzetet. A ritka fajok között megemlítjük a tiszafát (Taxus baccata) és a cirbolyafenyőt (Pinus cembra).
Állatvilága hasonlóan gazdag, majd minden állatfajt megtalálunk, melyek a Kárpátok erdőrengetegeiben előfordulnak. A Kelemen-havasok ökoszisztémái, beleértve az elvileg védett övezetet is, meglehetős veszélyben vannak, az intenzív fakitermelés, a túlzott legeltetés, az erdőtüzek valamint a Ratosnya fölött készülő gát építőtelepe szemmel látható pusztítást okoztak és megbontották a régió természeti egyensúlyát.
A Csalhó Nemzeti Park
A Keleti-Kárpátok központi részén, a Görgényi-havasok, a Ráró és a Hagymás-hegység mellett, alig egy pár kilométer távolságra a Békási-szoros kijáratától – ott, ahol Erdély egyik legszebb védett területe található – egy újabb természetvédelmi terület tárja ki kapuit, a Csalhó Nemzeti Park.
Már 1955-ben létrehoztak itt egy természetvédelmi területet, de a Nemzeti Park csak 2003-ban született meg. Az IUCN-osztályozás szerint a II. kategóriába sorolták, Neamţ megyében 115 655 ha területen fekszik.
A park területén három természetvédelmi területet tartanak számon, ezek a Nagy-Aklos Tudományos Rezervátum (IUCN I-es kategória), a Poliţa cu Crini Különleges Élőhely (IUCN IV-es kategória) és a Duruitoarea-vízesés, valamint az Avenul Mare Emlékparkok (IUCN III-as kategória). A túrázóknak tudniuk kell, hogy a Nagy-Aklos-csúcs, valamint a Nagy-Aklos övén a turisták jelenléte tiltott, ezek a gyönyörű helyek csak a kutatóknak tárják ki kapuikat.
Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park
A Hagymás-hegység különböző geológiai, geomorfológiai, talajtani, valamint klimatikus tényezői lehetővé tették egy igen változatos növény- és állatvilág kialakulását a területen.
A védett park területén végzett kutatások eredményei alapján a parkban 1147 felsőbbrendű növényfaj található meg, melyből 29 hibrid és 99 alfaj. A nemzeti park területének legnagyobb részét lucfenyőerdők borítják, ennek ellenére a környéken megtalálhatóak az elegyes állományú erdők, szubalpesi legelők és kaszálók, valamint fajgazdag, ritka és bennszülött növényfajokkal borított mészkősziklák.
Cozia Nemzeti Park
Cozia Nemzeti Park a déli Kárpátok központjában található.A park határai átfedik egymást, a keleti részen a Koponya hegység,Cozia fölött,és a Lotrului hegység dél keleti részén. A park területe 17.100 hektáron található, teljes egészében a Valcea megyében. Bár a park elosztva három különböző hegyvidéki egység egy viszonylag homogén földtani szerkezet kristályos képződmények uralják az északi részét míg a délit a süllyedés. A terület igen meredek, amy az Olt völgy megjelenését egy igai látványosságnak varázsolja át.
Királykő Nemzeti Park
A parkban 1000 ismert növényfajta található és 123 alfaj (az ország növényeinek 32%-a). Ugyanilyen gazdag az állatvilág is, melyek közül a Vipera berus-t, a Tetrao uragallus-t és a Rupicapra-rupicapra-t említjük. Itt folyik a Kárpátok Nagy Húsevői Projekt, melynek célja, hogy megfelelő létszámú farkast és medvét tudjanak életben tartani.