Csicsó vár
A vár a nagy-Szamos völgye feletti magaslaton, Csicsóújfalu határában, helyezkedik, a Magura hegy egyik nyúlványán, 735 méter magasságban. A várból mindössze néhány részlet maradt fenn, néhány falmaradvány a várhegy platóján, illetve a sziklához épített déli torony. Alaprajzi elrendezésében alkalmazkodott a tető formájához, szabálytalan alaprajzú. A vár védelmét elsősorban a meredek hegyoldalak biztosították.
A várat a középkorban folyamatosan használták, stratégiai fontosságú, a 16. században hagyták fel. Csicsó első említése 1283-ból való, amikor a király eladományozza a birtokot Lesták fiainak, Roland és Dénes magistereknek. A vár csak ezután épülhetett, ugyanis több említésünk van a birtokról, míg a vár első okleveles említése csak 1321-ből való. A várat fontos stratégiai helyre építették mindössze 10 km északra fekszik a Szamos völgyétől, 18 km-re északkeletre Déstől, jól belátható és ellenőrizhető volt a völgy a várból.
1387-ben a várat a Losonci Dezső erdélyi vajda szerzi meg, és a család birtokában maradt 1467-ig. Hosszas pereskedés után Szerdahelyi János kénytelen lemondani a neki adományozott várról, amelyet Mátyás a Moldvai fejedelemnek adományoz hűbéreskü fejében. Az adományozást II Ulászló 1492-ben megerősítette. 1504-ben Bogdán örökli apjától István vajdától a várat. 1540-ben Martinuzzi György foglalta e. 1544-ben Petru Rareş moldvai vajda megpróbálta visszafoglalni, sikertelenül. Ezt követően Izabella királyné elrendelte a vár lerombolását, 1566-ban már romként emlegetik. A hegy kőzetének összetétele egy keményebbfajta homokkő amley kiválóan alkalmas malomkő készítésére. A hegy kőbányaként való hasznosítása miatt a várat fokozatosan elbontják.
Fotógaléria
