Kelnek vára
Halaváts Gyula 1906-os útijegyzetében így látta Kelneket:
„Szeben vármegye északnyugati csücskében, Szászsebes városától délkeletre, a Székás-patak egyik oldalvölgyében terül el Kelnek községe s közepén, a patak árterén van a meglehetősen jókarban lévő parasztvár, mely e sorok tárgya… Hosszú, keskeny, dongaboltozattal fedett folyosón át jutunk a földszintjén erős dongaboltozattal fedett kaputoronyhoz, mely ma harangtorony s a melybe eredetileg az I-ső emelet nyugati falában lévő csúcsíves ajtón jártak be. A folyosó és kaputorony között látható az a rés, melyben eresztették le a bejárást elzáró csapórácsot. Ez az erős tölgyfagerendákból összerótt kapuzáró csapórács 1906. évben ottjártamkor még megvolt, azóta azonban a szú annyi-ra megrongálta, hogy darabokban lehullt s a várőr fölfűtötte… A várkápolna nincs boltozva, hanem egyenes faplafond fedi. 1857-ben nyerte mostani alakját…
A várudvar nyugati részében… vastag falú háromemeletes zömök öregtorony áll. Az erős dongaboltozattal fedett földszinten eredetileg nem volt nyílás, ezt később vágták az északi falba… Első emeletét is erős dongaboltozat fedte s itt az északi falon volt a bejárás… A második emeletet a harmadiktól gerenda-plafon választotta el s itt is több, ma befalazott ablak volt. Még nemrég itt raktározta el a szász lakosság gabonáját s hozzáférhetetlen gerendákon még ma is több gabonatartó van. Az öreg torony északi falához két földszintes helyiséget ragasztottak, melyek közül a jobboldaliban van a várőr sütőkemenczéje. Magát a várudvart… tojásdad alakban veszi körül a várfal, melynek felső részén számos, alul köralakú, felül keskeny négyszögű résben folytatódó, lövőrés látható… A várfal belső részéhez ragasztották később azokat az emeletes kamrákat, melyekben a lakosság élelmiszereit raktározta el s ostrom idejében lakott.”
vár Kelnek központjában, egy patak mellett emelkedik. A XIV. században épült egy helybéli földesúri família szállásaként. A szabálytalan kör alakú várudvart erős kőfal övezte, melynek keleti részén egy gótikus stílusú kápolna állt. A bejárat a kaputornyon keresztül nyílt. Ezt a várat érte 1439-ben a török ostrom és megszállás. A vihar elmúltával a falusi szász közösség vette át az örökös gerébi (elöljárói) tisztséggel együtt. Szászföld más településeihez hasonlóan rövidesen itt is az erődítmény vált a lakosok biztos menedékhelyévé. A belsővár fala mentén családi kamrákat alakítottak ki, ahol őrizhették a vagyontárgyaikat. A falu lakói megerősítették és kibővítették a kicsiny várat, ekkoriban keletkezett a külső várfal. A támpillérekkel erősített kőfalat csak a nyugati oldalon tagolja egy kisebb patkó alakú torony. Napjainkban is épségben állnak falai és épületei. Az UNESCO műemléki védelme alatt lévő vár kulcsát a paplak épületében őrzik.
Fotógaléria
