Kelem havasok Nemzeti Park

Kelem

 

A Kelemen-havasokat a Keleti-Kárpátok belső ívében találjuk, csúcsait a Kárpátok hegyóriásai között emlegetik, hisz a havas több csúcsa emelkedik az ég felé, felhőket ostromolva, meghaladva a 2000 métert. A havasok vonulatának hosszúsága közel 55 km, míg szélessége 30 km, és közel 2000 négyzetkilométeren terül el, 24 000 hektár területet foglalva magába.

Csaknem nyolcszáz évvel ezelőtti krónikákban, 1228-ból Alpes Clementis néven már találunk utalást a Kelemen-havasokra, amikor II. András a havasokat és környékét elkobozta a Kácsics nembeli Simon Bántól, hisz ő is részt vett felesége, Gertrúd meggyilkolásában. II. András adományozta e hatalmas területet a Tomja nembeli Dénes Bán fiának (Bánffy), a későbbi Losonczy Bánffy családnak.

 

A hegység vulkáni eredetű és ma is több krátere tátong az ég felé. A Kelemenbeli nagy kráter hatalmas, meredek falakkal van körülvéve, mély vulkanikus kráter, amely sok turistát csalogat ki a hegyekbe. Peremein emelkednek a havas csúcsai, közülük a legmagasabb a Kis-Köves (Teleki) csúcs, melynek magassága 2102 méter. E kráter átmérője 10 km. A Kelemen-havasok az egyik legfiatalabb hegylánculat. Az utolsó vulkáni kitörés 1,8-5 millió évvel ezelőtt történhetett, ezért maga a hegy és környéke egy hatalmas lávakőzeten található.

 

E havasok valamikor Erdély és Moldávia határát képezték, jelenleg négy megye határa vonul itt végig: Hargita, Maros, Beszterce és Szucsáva (Suceava). Növény- és állatvilága nagyjából ugyanaz, mint más magas fekvésű hegységeknek, ugyanakkor említésre méltó, hogy régen sok bölény élt a havasokban, és a Bánffy-család kedvenc bölény-vadászhelye volt. Az utolsó bölényt 1780-ban lőtték ki. A szarvasállomány is szép számban van és volt a Kelemen-havasokban. 1929-ben a hévízi Urmánczy család Kelemen-havasokban lőtt szarvasagancs trófeája részt vett 1930-ban a Lipcsei Nemzetközi Kiállításon, ahol világrekordnak kiáltották ki, hisz a harminchárom kilós agancson negyvennégy ágazat volt.

 

A Kelemen-havasokat legjobban, legkönnyebben Maroshévíz felől lehet megközelíteni. Már az út felénél szebbnél szebb tájak tárulnak a turisták elé. A Vajda-patak jobb oldalán megtekinthető a „Tolvajok asztala“ elnevezésû hely, ahol a természet ereje egy óriási asztalhoz hasonló követ alkotott, körülötte több kisebb kőszékkel.

 

Ennek a helynek megvan a maga szájhagyománya, hisz erről a helyről már Orbán Balázs is ír mûvében, sőt egy 1626-os országgyűlési krónika is említést tesz az itteni tolvaj bandákról. A legenda szerint ennél az asztalnál tervezték a tolvajok a támadásaikat, és ugyanitt osztották szét az elrabolt értékeket. Innen nem messze egy újabb vulkanikus sziklacsoport tárul elénk, az úgynevezett „Ördögök malma“ (1381 m). E helyet távolról nézve, valójában több magas emberi alak vehető ki, erről is több ízben tesznek említést különböző könyvek és újságok, már a XIX. század közepétől. A monda szerint több ember paktált az ördöggel, hogy sok rosszat tegyenek a havasok környékén lakóknak, de Isten megbüntette őket, hisz kővé merevítette az ott levő malmot és az embereket.

 

A havasokhoz tartozó nevezetességek közül megemlíthető az Isten széke (1381 m), mely egy várszerû építményre emlékeztet, de ha az ember távolról szemléli, egy óriási székhez hasonlít.

 

A Fehér-hegy (1340 m) is a Kelemen-havasok egyik érdekessége, hisz egyetlen hatalmas teraszlépcső alkotja, amelyet több egymás utáni lávafolyam „épített“ fel. Ez a rész sok maroshévízi és környékbeli lakos kedvenc sízőhelye. Ahogy halad az ember feljebb-feljebb a havasok magaslatai felé, egyre ritkulnak az erdők, melyeket cserjék váltanak fel, majd marad a kopár hegy. 1750 méteres magasságon, a Rekettyés csúcs tövében található a havasok gyöngyszemeként emlegetett Jézer-tó, ez nem más, mint a vulkanikus kőzet üregében felgyűlt tavacska. Egyesek glaciális eredetûnek is tartják, a negyedkori eljegesedés maradványának, de vannak, akik tipikus földcsuszamlás által keletkezett tónak. Területe 1300 négyzetméter, mélysége 3-5 méter.

 

E vidéken található a védettnek számító cirbolyafenyő, ugyanakkor rengeteg csodaszép rododendronban is gyönyörködhetnek az itt járó turisták. E tavat régi térképeken Bánffy-tóként is feltüntették bizonyos források. Egyesek tengerszemként emlegetik, vagy feneketlen tónak is nevezik, ami természetesen ellentmond a hivatalos dokumentumoknak.

 

Egyesek arra a legendára utalnak, mely szerint régen egy ólomkacsát dobtak a tóba, és évekkel később a Fekete-tenger aljában találták meg. Őseink arról is „beszámolnak“, miszerint a '20-as években a környéken kaszáló emberek egy hatalmas állatot láttak az óriási fűben aludni, az állat a zajra felébredt és megfutamodott. A kaszások a nyomot követve mentek utána. A lábnyomok a tó partjáig vezettek.

 

Legenda ide, legenda oda, egy biztos: a tó vize a legmelegebb nyári napokban is jéghideg, és amint a hivatalos dokumentumok kimutatják, mélysége nem haladja meg az öt métert. A tó vize a Büdös-patakba folyik ki. Ez a patak a nevét a víz kellemetlen szagáról kapta, hiszen sok helyen kén szivárog a vízbe. Innen nem messze található a meteorológiai állomás és a hegyimentő-szolgálat.

 

Másik látnivaló a 1760 méteres tengerszint fölötti magasságban levő „Tizenkét Apostol“ nevû sziklacsoport is, melynek kialakulásában a szelektív erózió játszott fontos szerepet. E különös sziklavilág titkaira még nem derült fény, de itt jelenleg is több hatalmas írott kőtömb található. Sőt mi több, három ilyen kőtömböt egy moldvai lakós otthonában berendezett múzeumba, a Gura Haiti faluban „Megalítok Múzeuma“ névre keresztelt helyre vittek el, ahol bárki megtekintheti. Ezeken a köveken érdekes formák, alakok vannak vésve, csillagokhoz, bolygókhoz hasonlók, sőt egyiken egy különleges „repülő csészealjhoz“ hasonló tárgy is kivehető. E köveken levő rajzokat egy bukaresti csoport is tanulmányozta még az 1980-as években, és arra a következtetésre jutottak, hogy kb. 2-3 millió évvel ezelőtti időkből származnak az ábrák.

 

A 12 apostol sziklacsoporttól nem messze egy mohás mocsár is felkelti a turisták figyelmét. A Kelemen-havasok egy másik érdekessége a Mária Terézia határvonal, mely 1762-ben építettek Magyarország és Moldávia (Moldva) közti határként. Jelenleg is több helyen lehet látni a több méter széles kőfal maradványait. A Jézer-tó szomszédságában található a Kis-Köves (Teleki) 2102 méteres csúcs, innen belátni a Kelemen-havasok egész vonulatát és környékét, valamint Moldvának egy részét. Megtekinthetjük a volt kénbányát, mely bánya tönkretette az itteni állat- és növényvilágot, egy valóságos ökológiai katasztrófát idézve elő.

 

A piramishoz hasonló felszíni bányát 1960-ban kezdték építeni, ezzel egyidejûleg több tömbházat is építettek a munkások számára. Az igazi kitermelés a '70-es években kezdődött el, Elena Ceausescu parancsára. Ez a bánya jelenleg egy hatalmas sebként éktelenkedik a hegyháton. A sárgásvöröses színû hegycsúcsot nemcsak kívülről gyalulták le, hanem ezzel egy időben elpusztították azt a világviszonylatban is egyedülálló, soklabirintusos barlangrendszert, melyben vasoxid sztalagmitok, kaolin képződmények voltak, és egy „Csokoládé palota“ nevet viselő, kéncsepkövekben gazdag terem is volt ott. A bányát, amely soha sem volt nyereséges, 1997-ben bezárták. Jelenleg az itt levő tömbház-negyedben senki sem lakik, mindent kifosztottak. Esős időben a kénes hegyről lefolyó vizek, melyek a patakokba ömlenek, a nagy savtartalom miatt minden élőlényt elpusztítottak, így jelenleg is folytatódik az ökológiai katasztrófa. A bánya környékén járva, ahol sem növény, sem állat nincs, az ember úgy képzelheti magát, mintha a Holdon lépegetne.

 

A Kelemen-havasok erdőségeit az UNESCO bioszféra-rezervátumnak nyilvánította, és néhány éve természetvédelmi területté, Nemzeti Parkká nyilvánították a romániai illetékesek. Sajnos, sok turista jelenleg sem törődik a természet védelmével és tisztaságával, maguk után hagyva sok szemetet, tasakokat, mûanyagpalackokat és egyebeket. Czirják Károly

 

Fotógaléria

Kelem havasok Nemzeti Park / 1Kelem havasok Nemzeti Park / 2Kelem havasok Nemzeti Park / 3Kelem havasok Nemzeti Park / 4Kelem havasok Nemzeti Park / 5Kelem havasok Nemzeti Park / 6Kelem havasok Nemzeti Park / 7

 

Rezervare

Aktuális oldal: Rezervátumok Nemzeti parkok Kelem havasok Nemzeti Park