Rasca Kolostor
A kolostort (Mănăstirea Râșca) Petru Rares támogatásával Macarie püspök alapította, 1542-ben épült fel. Az 1554-ből származó felirat szerint, melyet a templom oltárrészén találtak meg faliképeinek mestere Sztamatelosz Katranész,,Zakinthosz szigetéről származó görög volt, de a képek ikonográfiai rendszerének kialakítása bizonyára Macarie püspök útmutatásai szerint történt.
Az épületegyüttes eredeti alakját a későbbi építkezések erőteljesen megváltoztatták, és a helyreállítások során, mint például 1827-ben csaknem elvesztette középkori jellegét is.
A kolostor legjelentősebb építészeti része a középkori templom, melynek a külső homlokzatán levő néhány freskó még napjainkban is látható, például a nyugati részen az Utolsó Ítélet , valamint a déli mellékszentély oldalán a Paradicsomi létra jelenete maradt fenn. Bár később ezeket is átfestették, majd az avatatlan felújítások során sokat veszítettek a képek művészi értékükből.
A képek közül torzításoktól mentesen a templombelsőben lévő freskók, így Petru Rareș fejedelemnek és családjának képe sem mentes.
Alexandru Lăpușneanu (1552-1561), és (1564-1568) a fejedelem édesanyjának Anasztáziának a síremléke viszont épségben fennmaradtak.
A kolostor falai között egykor számottevő irodalmi tevékenység folyt. A 16.század elején Macaria püspöke itt írta az alapító fejedelem uralkodásának krónikáját, amelyben a szerző - tanúsítva bizánci műveltségét - Petru Rareș fejedelemnek a lengyelekkel vívott küzdelmét tette színesebbé a trójai háború motívumaival.
A kolostorban a későbbiekben is éltek kiváló írók. 1844-ben például a harangtoronyban lakott az ide száműzött Mihail Kogalniceanu (1817-1891), a neves történész és államférfi.